Az MSZÉSZ „Trendriport”-ja nemrég értékelte a szállodák első félévi teljesitményeit
(lásd: www.hah.hu), ezért ezúttal olyan – első sorban régiós -adatokat szólaltatunk meg, amelyek (értelemszerűen) kimaradtak a fenti jelentésből, de kis türelemmel megtalálhatóak a KSH honlapján, adatbázisainak – STADAT, Tájékoztatási adatbázis – értő áttekintésével.
A szálláshelyek sikerét elsősorban az jelenti, hogy valamennyi kulcsmutató – külföldi, belföldi vendégéjszakák, foglaltság, bevételek – tekintetében jelentős volt az előrelépés 2017-hez képest. Igaz ez országos összehasonlításban, de ugyanez volt a helyzet valamennyi turisztikai régió tekintetében is. Ebben a tekintetben mások a belföldi és a külföldi vendégek preferenciái, különböznek az egyes régiók a vendégek és a bevételek eloszlásában, ahogy a bevételekből való részesedésben, vagy a szállodák foglaltságában is.
A pozitiv változások minden régiót érintettek, Budapest egyértelműen a külföldi keresletnek köszönheti sikerét. A Tisza tónál visszaesett a belföldi forgalom, a Nyugat Dunántúlon a külföldi éjszakák nem érték el a tavalyit. A belföldi forgalom aránya Budapesten alig haladta meg a 13 százalékot, az összes többi régióban viszont jelentősen 67-84 százalékban dominált.
A külföldi vendégmixre továbbra is a német-angol- osztrák dominancia jellemző. A németek valamennyi régióban az első három nemzet közé tartoznak. Ami érdekes lehet, hogy a V4 országok közül a csehek vezetik a nyugat-dunántúli rangsort, a lengyelek 4 régióban is „dobogósok” továbbá, hogy az olaszok a Tisza tónál kerültek a három közé.
A kulcs mutatók közül a legnagyobb növekedés a bevételekben mutatkozott. A kereskedelmi szálláshelyek együttesen 10 százalékkal növekedő, 218 milliárd forintos bevételiből, a szállásdíjak bevétele 9, a vendéglátásból származók 25 százalékkal gyarapodtak, az egyéb szolgáltatásokból eredők nem változtak. A forint az euróhoz képest az első félévben átlagosan 1,5 százalékkal gyengébb (309,46 illetve 314,08), volt, ami azért a külföldi vendégforgalom 49 százalékos súly miatt már jelentősen hozzájárult az index ilyen kedvező alakulásához. A forint gyengülése különösen a második negyedévben volt látványos.
A szálláshely szolgáltatások és a vendéglátás fogyasztói árindexe is nőtt, mégpedig 4,3 százalékkal – kétszer olyan gyorsan, mint az általános fogyasztói árindex – és ez is második negyedévben volt erőteljesebb.
A szállodai vendégforgalomról részletesen beszámolt a Trendriport ehhez mégis érdemes annyit hozzáfűzni, hogy lényeges, másfélszeres különbség van a belföldi és a külföldi vendégforgalom fizetőképessége között, amit egyébként jól tükröznek a forgalom regionális és szállodai osztályba sorolás szerinti eltérések is. A trevpar és a revpar közötti korábbiaknál nagyobb eltérést a szállodák vendéglátó szolgáltatásainak erős élénkülése eredményezhette. A 2018. első féléves adatok 2017. teljes évinél alacsonyabb szintjének magyarázata egyszerű, a második félévek a turizmusban ugyanis mindig lényegesen erősebbek az első féléveknél.
Az írás megjelent a turizmus.com szeptemberi számában is.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: