„Tükör által homályosan”[1]

A sorozat írásai olyan témákat kívánnak feldolgozni, amelyeket, vagy amelyeknek eredeti fontos elemeit, részleteit a még oly kiművelt olvasó, felhasználó nem tud átlátni, értelmezni.

Milyen célból jött létre a Nemzeti Turisztikai Adatkezelő Központ?[2]

A kormány – a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 10. § – ában kapott felhatalmazás alapján – 237/2018. (XII. 10.) Korm. rendeletében hozott döntést a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (a továbbiakban NTAK) létrehozásáról, működtetésének, a bekerülő adatok kezelésének, feldolgozásának és továbbításának szabályairól. A kormány az NTAK üzemeltetőjeként a Magyar Turisztikai Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (a továbbiakban: MTÜ) jelölte ki. A rendelet (egyelőre) lényegében az üzleti alapon működő szálláshely szolgáltatókat érinti és az azoktól naponta illetve havonta – összegyűjtendő, zömmel statisztikai jellegű adatok kezelésének szabályait rögzíti.

A kormányzati kommunikáció ezt azzal indokolja, hogy a központi, első sorban marketing és irányítási döntésekhez szükséges információk a mainál gyorsabban, hatékonyabban jussanak el a beavatkozási pontokra. Első sorban azt a célt szolgálná egy olajozottan működő NTAK, hogy jobb minőségűek és megbízhatóbbak legyenek a rendelkezésre álló adatok, csökkenjenek a vállalkozások adminisztratív terhei, és fehéredjen a gazdaság.

A jól hangzó és többségében igencsak indokoltnak tűnő célok mihamarabbi megvalósulásával kapcsolatban azonban néhány fenntartás egyelőre még megmaradt. A döntés ezért a szakmában, első sorban a szakmai sajtóban és a napilapokban is rövid időn belül nem csak érdeklődést, de gyakran értelmezési problémákat,  kritikákat váltott ki, aggályokat keltett.. Az aggályokat csak némileg enyhíti, a remélt sikert ugyanakkor segíti néhány szálláshely szolgáltató nagy vállalkozás mértékadó vezetőjének és a szakmai szövetségek elöljáróinak megértő, elfogadó nyilatkozata.

Kérdés lehet persze, pl. hogy vajon mennyire aggálymentes az NTAK adatkezelési jogosítványának érvényessége ?  Az MTÜ ugyanis nem tagja a Hivatalos Statisztikai Szolgálatnak, közvetlen felettes szerve a Miniszterelnökség, ám az általa elrendelt kötelező adatgyűjtések között – egyelőre, és talán a 2020. évre érvényes OSAP-ban[3] ez változik  – nem szerepel a vállalkozások és az MTÜ közötti adat-transzfer.

Ez felvetheti azt a kérdést, hogy a fent idézett 2016. évi CLVI. törvény és a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény CLV. törvény valamint annak végrehajtásával összefüggő módosításáról szóló 2017. évi XLIV. törvény (34. fejezete) összhangja mennyire áll fenn?

§

A  pontos jogkövetés tekintetében némileg elbizonytalanodik  a gyanútlan olvasó az NTAK honlapjára navigálva ott ugyanis azt olvassa, hogy

„…Az NTAK rendszer kizárólag statisztikai célú, statisztikai adatkörökbe tartozó adatok digitális kezelésére alkalmas…”

de azt is, hogy

„…Az adatok jelentős részét alapvetően a KSH által 1036 és 1761 számon nyilvántartott nyomtatványokban meghatározott adatkörök képezik. Ez egészül ki a turisztikai szegmensre jellemző, és a statisztikai elemzést segítő rész adatkörrel, úgy, mint az értékesítési csatorna, vagy a vendégszegmens…”

Nem mintha az értékesítési csatorna vagy a vendégszegmens érzékeny vagy személyes adat enne, de legyünk következetesek a KSH honlapján a fent hivatkozott „nyomtatványokon” nem szerepelnek ilyen adatkörök.

„Menekülési útvonalnak” adódik az a törvényi rendelkezés (2016. évi CLV. törvény), amely az adminisztratív forrásról szól és amely szerint „…olyan másodlagos adatforrás, amelyben tárolt adatok gyűjtését vagy azokról nyilvántartás vezetését jogszabály írja elő az adminisztratív adatforrás kezelője számára…” Ez ugye persze arra az esetre szól, amikor a KSH saját adatgyűjtése kiváltására használ költség kímélési megfontolásból adminisztratív forrást. Számos ilyen ismert.

Gondoljuk végig mikorra érhet a digitális műveltség eszköz-, hardver ellátottság (számitógép laptop, tablet, okostelefon) röviden penetráció arra a szintre, ami biztosítéka lehet a rendszer magabiztos és kellő lefedettséget jelentő, kvázi teljes körű működésének?

@

Ez különösen az un. egyéb üzleti alapon működő (korábban magán, fizető-vendéglátó, falusi vendéglátó) szálláshelyek esetén lehet kérdéses. Ebben a szférában a szereplők számossága miatt is a szabálykövetés több szereplős nyomon követése és érvényesítése bizony nehézségekbe ütközhet. Minden bizonnyal időbe telik, mire a szankciókkal való fenyegetés majd alkalmazás eléri az érzékenységnek azt a küszöbét, ami már hatásos és hírértéke van más jogkerülők számára.

Ha elegendő a tendenciák, trendek nagyvonalú követése talán nem túl hosszú idő elteltével ez lehetséges lesz. Ne legyenek illúzióink, ha a valódi szerkezetek (régiók, desztinációk, teljesítménye, nemzetközi és lakossági piaci szegmensek elérése, árviszonyok, szolgáltatások kulcs mutatóinak – foglaltság, átlagár stb  – kis hibahatárral való ismerete) nem csupán felszínes értékelése is fontos, arra nagy valószínűséggel – minden jó szándék ellenére – bizony még várni kell.

Szerencsére – mai ismereteink szerint – a KSH addig nem adja fel jelenlegi pozícióit, vagyis nem szünteti meg mai adatgyűjtéseit, ameddig egy rövid(?), párhuzamos adatgyűjtést jelentő tesztidőszakot követően az NTAK rendszere nem működik tartósan megbízhatóan, üzemszerűen. Tegyük gyorsan hozzá nem is teheti, mert meg akar felelni az uniós jogszabályoknak, amelyek a nemzeti statisztikai hivatalokat ismeri el a hivatalos adatok hitelesítőinek, letéteményeseinek.

Az persze nehezen tagadható, hogy a KSH pillanatnyilag működő adatgyűjtő és tájékoztatási rendszere – ha, meg is felel az Eurostat normáinak a mai felgyorsult világban bizony ugyancsak lassan

– a havonta a kereskedelmi szálláshelyek tekintetében a referencia időszakot követő 35-41,  a nemzetközi és belföldi kereslet felvételek esetében a negyedévet követő a 75-80.-dik nappal, a teljes évet átölelő elemzésével a tárgyévet követő  190-200.-dik napon  – követi a fontos eseményeket, ezért néha kevés kapaszkodót nyújt a turizmus üzleti világának. Persze az NTAK működtetésének, ha ez is a fő érv, mégsem ez az egyetlen indoka.

Az NTAK változtatni kíván azon is, hogy a KSH mindezidáig év közben nem követte az egyéb üzleti alapon működő szálláshelyek forgalmát. Ezt persze a KSH is megoldhatná, ugyanakkor az is kétségtelen, hogy az új rendszer ebben a szegmensben nem csökkenti, hanem éppen növeli az adminisztratív terheket, hiszen a korábbiaknál részletesebb adatokat kell a vendégekről nyilvántartani, még ha ehhez elektronikus támogatás is járul. Ez a támogatás persze a megfelelő szoftver ingyenes juttatása mellett – szélső esetben 44-45 ezer vendéglátó esetében – a megfelelő hardver (pl. tablet) biztosításával is ki kell, hogy egészüljön.

Az adatminőség javításához, vagy legalább szinten tartásához arra is szükség van, hogy publikáció előtt a statisztikai adatok tekintetében az NTAK – vagy a KSH ? – elvégezze a KSH mai, EU konform teljességkörűség és minőségbiztosítási protokollja szerinti adat ellenőrzéseket és elvégezze az esetleg szükséges imputálási műveleteket, vagyis a hiányzó adatok pótlását.

További adaléka lehet az NTAK adatbázisának, hogy – a remények szerint – rendelkezni fog a települések idegenforgalmi adóbevételeinek adataival, ami eddig ugyancsak hiányzott a KSH közleményekből, bár a Hivatal rendelkezik ezekkel – a NAV-tól a nemzeti számlák számításához használt – az információkkal.

Az kétségtelen, hogy a rendszer akár napra kész szállás-statisztikákat adhat – pl olyan nagy rendezvények után szinte azonnal, mint pl. a Forma-1, nagy fesztiválok, európai- vagy világ- sport rendezvények stb. – ám, hogy ennek köszönhetően sokkal hatékonyabb lehet-e a marketing, ezt csak a vállalkozások tapasztalják majd meg.

A KSH ma már a kiskereskedelem és a vendéglátás forgalmi becsléseihez – ha a Hivatal a módszertanra vonatkozó publikus közleményei alapján nem is transzparens módon – felhasználja az on-line pénztárgép adatokat és ennek alapján 2015-ig visszamenően újra becsülte az adatokat. Lehet-e ebből következtetéseket lehet levonni a pénztárgép rendszer „gazdaság fehérités”-re gyakorolt hatásáról, vagyis arra vonatkozóan, hogy a korábbi években mekkora lehetett a valós vendéglátó forgalom ? Vagyis adott esetben mekkora a valódi növekedés és mekkora a korábbi nem legális forgalom fehéredése. Az MTÜ pedig éppen azt (is) várja hogy az új rendszer hozzájáruljon a szálláshely szolgáltatás fehéredéséhez.

Fontos lenne, hogy elhiggyük: egyszer majd így is lesz, az elképzelés beválik és az NTAK becslései jobban és gyorsabban közelítik majd a valóságot, mint a KSH teszi ezt most. Az sem világos, hogy a teljes szálláshely szolgáltató szektor valamennyi szereplője, hogyan és mikorra lesz képes (technológiailag) és hajlandó, a rendszer működtetéséhez hozzájárulni. Ez ugyanis feltétele az EU rendeletben szabályozott hiteles adatok előállításának.

A hitelesítés a KSH feladata, ma – a hivatalos nyilatkozatok ellenére – azonban tartalmilag az sem világos miben is állapodik meg az NTAK és a Hivatal az adatok átadásával kapcsolatban. Kinek az adatközlését lehet majd hivatalosak (hitelesnek) tekinteni, ha ezek majd esetleg eltérnek egymástól.

2 x 2 = 5 ?

Meddig marad a párhuzamos adat transzfer a vállalkozások és a KSH, a vállalkozások és az NTAK között ?

Vajon előfordulhat-e majd, hogy a KSH és az MTÜ ugyanarról az időszakról, p. majd 2020 főidényéről, a kereskedelmi szálláshelyek, vendégforgalmáról, vagy árbevételéről – az MTÜ előbb, a KSH később más-más – adott eseten jelentősen éltérő adatot publikál. Melyiknek higgyen ilyen esetben a felhasználó ? Persze egyszerű megoldás, hogy az MTÜ adat deklaráltan „előzetes” minősítést kapjon.

A felsorolt aggályok mellett persze az adatszolgáltatásra kötelezett érintettek, ha az értelmes és hasznos célt és a hatékony megoldást belátják, ráadásul a működő rendszer haszonélvezőinek is tartják magukat még lehet(né)nek együttműködőek, jogkövetőek.

Pontosan ezért lehet kérdés az is, hogy az így keletkező értékes adatbázisokhoz ki (vállalkozások, kutatók, oktatási intézmények, érdeklődő magán személyek) és milyen feltételekkel (közvagyonnak tekintett, ingyenes tájékoztatási adatbázis, mint pl. a KSH-nál, az MNB-nél vagy másoknál, esetleg az NTAK hozzáadott értékékeként nyújtott szolgáltatás fejében piaci alapon) férhet hozzá? Bár a fent hivatkozott 237/2018.sz. kormányrendelet annyit elárul, hogy a napi és havi adatszolgáltatás körébe tartozó adatokat az MTÜ elektronikus tájékoztatóban teszi közzé, továbbá, hogy a Központi Statisztikai Hivatal és az MTÜ az adatszolgáltatásra vonatkozóan együttműködési megállapodást köt, melyben a felek meghatározzák az adatszolgáltatás tartalmi követelményeit, azonban ezek az információk egyelőre nem nyilvánosak.

A Rendeletből az is megtudható, hogy az önkormányzati felhasználóként belépő jogosultak az illetékességi területükön működő kereskedelmi szálláshely-szolgáltatóktól érkezett vendégéjszaka-, és idegenforgalmi adó ellenőrzéséhez szükséges adatok, valamint az ezen adatokból készített kimutatások lekérdezésére és megtekintésére, továbbá a szálláshely-szolgáltatók által elérhető, önkormányzati felhasználóként belépő felhasználók részére készített adatelemzéseket megtekinthetik.  Az is kiderül, hogy az MTÜ jogosult a szálláshely-szolgáltatók által átadott adatokat saját, a turizmusfejlesztést segítő kutatási, fejlesztési feladataihoz felhasználni, valamint a rendelkezésére álló adatokból szakmai összefoglalókat, helyzetjelentéseket, értékeléseket, és előrejelzéseket készíteni és ezeket – azonosításra alkalmatlan formában – nyilvánosságra hozni. De mire számíthat a többi felhasználó, elemző, kutató, sajtó stb?

A remélt transzparencia minden esetre növelné a hitelességet illető bizalmat!

A végső következtetés az lehet, hogy bár a napi és a havi adatszolgáltatást a Rendelet szerint 2020. január 1-től kell teljesíteni, ha nagyon drága pénzen is, de talán 2022-re – kinőve az óhatatlan gyermek-betegségeket – valóban működő képes lehet a rendszer a kereskedelmi szálláshelyek, azon belül is legalább a szállodák, szerencsés esetben a szálláshely-szolgáltatók teljes körére érvényesen.

Ám továbbra sem lehet megnyugtatóan szabadulni attól a kérdéstől, hogy minden lényeges hiányosságot felszámolva nem lett volna-e lényegesen költség-kímélőbb

egy ilyen adat igény, adatgyűjtés gondolatának felmerülésekor, időben megkezdeni a párbeszédet és végül a KSH-ra hagyatkozni.

[1] Pál apostolnak a korintusaikhoz irt első levele, 13,12: „Most ugyanis tükör által, homályban látunk, akkor pedig majd színről, színre …”

[2] Az irás egyes részei megegyeznek a „Menedzser Praxis és Gazdasági Tanácsadó Kft.” „Vállalkozói Értesítő – Vendéglátás és Turizmus” c. folyóiratában megjelenő cikkében megfogalmazott gondolatokkal.

[3]A Statisztikai törvényben meghatározott Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program